2019.11.20. 13:57
Ezen a településen több mint 70 éve kezdődött el az intenzív pasztoráció a cigány testvérek között. Mára a Görögkatolikus Cigány Egyházközség saját szociális és oktatási intézményeket tart fenn, amelyekben közösségüknek számos tagja munkalehetőséget is kapott. A tanulmányút során bepillantást nyertünk a közösség történetébe és az intézmények közötti kapcsolatokba. Meglátogattuk az egyházközség Angyalok Kertje Óvodáját, a Szent Illés Szeretetotthont, az Idősek Napközi Otthonát, beszélgettünk a tanoda és a Családok Átmeneti Otthonának vezetőjével, Kósa Anitával, hallottunk a szeretetszolgálat tevékenységeiről és a Közösségi Ház programjairól is Lakatos Sándor közösségvezetőtől. Az egyházak közti együttműködésről számolt be Kanyó Árpád parókus a római katolikus, magyar görögkatolikus és református templomok meglátogatásakor, és az Eszterlánc Egységes Óvoda és Bölcsöde vezetője is beszámolt a településen élő családok együttéléséről, a szociális és oktatási intézmények közti kapcsolatról. De eljutottunk az ország első roma tájházába is.
A település bejárása után fiatal cigány testvérek életútjával ismerkedtünk meg, érdekes eltéréseket és hangsúlyokat tapasztalva a családi háttér, a motiváció, tanulási és munkalehetőségek között. Két fiatal a fővárosban dolgozik, a többiek pedig Hodász vonzáskörzetében, így valóban inspiráló volt számukra a tapasztalatcsere.
A rendezvény második napján műhelymunkát szerveztünk Orbán Péter társadalmi vállalkozó vezetésével. Témánk a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való segítése volt, a munkacsapat modell alapján, amelyben szakmai tapasztalatokon nyugvó innovatív megoldásokat keresnek az integrált foglalkoztatási rehabilitáció érdekében. A keresztény szemléletű társadalmi felelősségvállalásról is beszélt előadásában, majd a műhelymunka során közösen tártuk fel a szükséges lelki, anyagi és eszköz erőforrásokat. Fontos témaként merült fel, hogy az egyház milyen mértékben nyújthat az oktatási és szociális feladatok ellátása mellett még további foglalkoztatási lehetőségeket, anélkül, hogy eredeti küldetése, a lelkek üdvének szolgálata ne sérüljön.
A jó gyakorlatok bemutatása során a résztvevők saját és munkahelyi tapasztalataikat mutatták be, az eltérő hátterű közösségek lehetőségeiben új perspektívákat keresve. A harmadik műhelymunka pedig a hálát mint erőforrást mutatta be, utalva arra, hogy túl a köszöneten, a hála már viszonzásképp jó szolgálatokra, közösségi célok megvalósítására ösztönzi a kedvezményezetteket. A résztvevők több közeli településről érkeztek, értékes inspirációt kaptak saját lehetőségeik kiaknázására.
Az este a nyírvasvári Kék Láng Együttes bemutatója rámutatott arra, hogy a táncháznak, közös éneklésnek milyen közösségformáló szerepe van, s ezt igyekeznek korunk digitális kihívásaival szemben a fiataloknak alternatívaként felmutatni.
A nap tanúságtételekkel zárult, ahol az egyházi közösség megtartó erejéről, és tanulásban, munkahelykeresésben kapott támogatásról beszéltek három asszony.
Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök elfoglaltságai miatt programunk második napján csatlakozott hozzánk, ezzel is kifejezve együttműködési szándékát a cigánypasztorációs tevékenységekben. A rendezvény harmadik napján szent liturgián vettünk részt, ahol a püspökatya főhelynöke, dr. Papp Tibor mondott szentbeszédet, lelkipásztori buzdítást adva az egybegyűlt híveknek.
A kerekasztal beszélgetés során a cigánypasztoráció lelki aspektusairól kérdeztük a résztvevőket, hogy a terepszemlén is látott, kézzelfogható eredményeken túl milyen gyümölcsei vannak a lelkipásztori munkának, melyek azok a közösségformáló és közösségben megtartó jellemzők, amik az egyháznak köszönhetőek. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a cigány testvérek milyen kéréseket, kérdéseket fogalmaznak meg a többségi társadalom tagjaival szemben, hogyan lehetne a szervezetek közötti együttműködést erősíteni. Ezeket a kérdéseket csoportbeszélgetésben folytattuk ebéd után.
Forrás: BCI