2026.09.28. 08:24
A Kárpát-medencei roma közösségek körében nagy hagyományra tekint vissza a csatka-szentkúti zarándoklat a Kisboldogasszony ünnepének időszakában. Kulturális és hitéleti program-összeállításunkkal az idei csatkai búcsún a roma búcsújárás hagyományait jártuk körül. A szervezés mögött az a gondolat állt, hogy azért emlékezünk meg a régi búcsújárókról és szokásaikról, hogy a maiak is részesüljenek ezekből a értékekből. Nagy köszönettel tartozunk a társszervezői feladatok ellátásért, a kezdeményezést megálmodó Varga Erikának és Varga Mária Helenának, a Romani Design alapító-ruhatervezőinek, illetve lelkes önkéntes barátaiknak.
Bár a hételeji előrejelzések még esőt jósoltak, a 2026-os csatkai búcsúja kék éggel és gyönyörű őszi napsütéssel fogadta a korai óráktól érkező zarándokokat. A két napos Kisboldogasszony főbúcsú ünnepen a szombati nap kiemelt fontossággal bír a roma zarándokok számára. A több mint százötven éves hagyományokra visszatekintő bakonyi búcsús helyszínen a szombati napon tartják ugyanis a nevezetes cigány-misét. A számos mise és egyéb lelkiségi programok mellett a 18 órás szentmise központi szereppel bír a roma közösség számára.
A cigányoknak oly kedves búcsújáróhely fontos találkozóhely is egyben. Az ország különböző részeiről, illetve határon túlról érkező családok itt találkoznak évről évre. Kialakult szokásaik vannak: gyertyát hoznak a kegyhely lépcsője felett elhelyezett Szűz Mária-szoborhoz, imádkoznak a kápolna kegyszobránál és vizet visznek magukkal családjuk, illetve az otthoniak számára a forrásból. A csatkai Szűz szobra az ún. öltöztethető szobrok közé tartozik, elterjedt szokás a roma családoknál, hogy az asszonyok ruhát hoznak a kegyszobor számára, a kegyhelyen így egész kollekciót őriznek ezekből a ruhákból, nem egy belőlük pedig a hagyományos cigány öltözködést tükrözi. Romák kezdeményezésére épült magánadakozók felajánlásából a kegyhely lépcsőjénél található fenti kápolna.
Itt, vagyis a Cigány-kápolna mellett állította fel sátrát Varga Erika és Helena és ide gyülekeztek már a korai óráktól a lelkes önkéntes barátaik. Povedák Kinga és Povedák István egyetemi oktatók és kutatók mellett jelen voltak Pályi Zsófia és Szabó Emma fotóművészek is. A fényképészek a csatkai búcsúról készült fotóikat hozták magukkal, amelyet bent a kápolnában állítottak ki a zarándoklat ideje alatt. A program a fényképekkel kapcsolatos beszélgetés köré fonódott. A kápolna előtt, Povedák István kérdéseire válaszolva mesélték el a művészek, hogy mi hozta őket a búcsú helyszínére. A beszélgetés a képek megtekintésével zárult a kápolnában, ahol rövid tárlatvezetést is tartottak a készítők.
A csatkai búcsúra évről évre visszatérő roma családok között egyedi hagyományok, szokások honosodtak meg. Ezekről beszélgetett Varga Erika és a Sztojka ‘Kalapos’ Zoltán. Felidézték, hogyan érkeztek meg a családok, milyen hangulatban, milyen lelkülettel jöttek imádkozni, és hogyan találkoztak egymással. A beszélgetők nem csupán a szavaikkal, hanem öltözetükkel is tanúbizonyságot tettek a hagyományok megélésének lehetőségéről. Elmesélték színpompás és autentikus ruháik történetét, az öltözködési szokások eredetéről is közösen gondolkodtak. Külön kitértek a több mint 150 ruhával rendelkező öltöztehető kegyszobornak ajándékozott autentikus cigány ruhákra is.
A programok folyamán visszatérő színfolt volt Varga Mária ‘Heléna’ éneke, aki a cigány zenei hagyományokból eredő szakrális dallamokat adott elő, először fent a kápolna előtt, majd a 18:00 órai szentmisét megelőzően a búcsús oltárnál. A kulturális program utolsó felvonása már ide tevődött át. Miközben felcsendült az ének, a roma zászló is kikerült az oltárra, a háttérben már megkezdődtek az előkészületek a szentmiséhez. A szentmise főcelebránsa Dúl Géza atya volt, aki Molnár-Gál Béla országos cigánypasztorációs referens-diakónussal együtt vonult ki a balajti dicsőítő zenekar kezdőénekére. Csatka különleges hangulatában a szentmise alatt lassan eltűnő nap helyett, már a búcsúsok által felajánlott gyertyák világították meg a környéket. A jövő évi folytatás reményében örömmel köszöntek el egymástól az önkéntesek.
Köszönjük a program megvalósulását barátainknak Varga Erikának, Varga Mária Helenának, Sztojka 'Kalapos' Zoltánnak, Povedák Kingának és Povedák Istvánnak! Továbbá szeretnénk köszönetet mondanani Benisné Auer Ágnesnek a kegyhely munkatársának és Holubák Attila atyának a kegyhely lelki vezetőjének a szervezésben, illetve megvalósításban nyújtott segítségükért! Köszönjük továbbá Juhász Ádám technikai segítségét! Köszönjük a liturgikus szolgálatot Dúl Géza atyának, és Molnár-Gál Béla diakónusnak, országos referensnek, illetve a zenei szolgálatot a balajti egyházközség tagjainak!