2023.02.27. 13:34
Egy borsodi nagyközség közfoglalkoztattainak munkásságairól kérdeztük az Elfogadlak Alapítvány munkatársát.
Szeretettel köszöntjük Antalné Csák Krisztinát, aki az arlói Elfogadlak Alapítvány munkatársa és többek között a Boldog Ceferino Intézet közfoglalkoztatottainak koordinátora. Alapítványuk célja a hátrányos helyzetű családok segítése.
Kérlek szépen mutasd be nekünk a települést, mit érdemes tudnia a helyiségről annak, aki még nem járt nálatok?
Arló nagyközség Borsod-Abaúj Zemplén Vármegyében található. A települést 3500-an lakják, többségében, 80%-ban roma kisebbség. A lakosság a 90-es évektől folyamatosan csökken sajnos. Aki teheti elköltözik a környező nagyvárosokba egy jobb élet megteremtése érdekében.
Hogyan jött létre e foglalkoztatási helyszín?
Különböző közfoglalkoztatási területek vannak a térségben. Akik dolgoznak, ők kimondottan az Alapítványnak dolgoznak. Az Alapítványt 2003-ban Szent Ferenc Kisnővérei alapították cigány fiatalokkal együtt. Az volt a célja az alapítványnak, hogy a hátrányos helyzetű, mély szegénységben élő, főként cigány származású gyerekeknek, családoknak esélyt teremtsünk tanuláshoz, munkába való visszaintegrálódáshoz. A céljaink nagyon hasonlítanak a Boldog Ceferino Intézet céljaihoz. Jelenlegi közfoglalkoztatásban 8 fő dolgozik, ez az eddigi legnagyobb létszámunk.
Milyen álláslehetőségek vannak a környéken? Hol tudnak elhelyezkedni az ott élők?
Sok lehetőség sajnos nincs. Nem csak Arlón, de a környéken sem. A rendszerváltás után, ahogy felszámolták a gyárakat, nagyon sok lett a munkanélküli. A legközelebbi város hozzánk Ózd, de ott is folyamatos leépítések vannak. Sokan járnak Miskolcra vagy Egerbe dolgozni, többen napi szinten ingáznak.
A közfoglalkoztatott programban elhelyezkedők milyen tevékenységet végeznek a településen?
Van egy takarítónk és egy parkgondozónk. A többiek szociális segítő és adminisztrátor munkakörben vannak. Ők mindannyian a gyerekekkel való munkába kapcsolódnak be. Az Alapítványnál a délutáni tanulásra, közös munkára koncentrálunk. Délelőtt eltakarítják az előző napról maradt "romokat", és készülnek a délutáni foglalkozásra. Déltől folyamatosan érkeznek a gyerekek, különböző csoportokban. Ilyenkor együtt tanulunk, szinte egy napköziként működünk. Uzsonnázunk együtt, van, hogy a nagyobb lányok főznek is. Ezen kívül a felnőtteknek segítünk befejezni az általános- vagy középiskolát, illetve a továbbtanulni vágyó fiatalokat támogatjuk. Jelenleg 19 középiskolásunk van, akiknek havonta egyszer tartunk közös lelki napot, hogy ezzel is segítsük, támogassuk őket.
Van imaalkalom, vagy egyéb lehetőség a lelki feltöltődésre az alkalmazottak körében? Építitek a közfoglalkoztatott közösséget? Milyen közösségi eseményeken jöttek össze?
Mi egy alapítványi munkaközösség vagyunk. A közfoglalkoztatottak, az alkalmazottak és a nővérek. Így vagyunk egy közösség. Minden héten van egy hétindító megbeszélésünk, ahol mindenki elmondhatja, hogy van. Szerintem ez nagyon fontos, hogy egymásról is tudjunk. Ilyenkor szintén megbeszéljük, hogy mit és hogyan tudunk az adott héten közösen megcsinálni, hogy a gyerekeknek többet adhassunk. Rendezvények vannak, lelki napjaink, nagyböjti és karácsonyi időben. Karácsonykor közösen ebédelünk. Időnként megnézünk egy filmet, amit utána átbeszélünk. Szoktunk közösen énekelni, fontosnak tartjuk, hogy lelkileg is építsük a közösséget.
Épp a minap hallottam, ahogy három kislány arról beszélgetett, hogy az iskolában is szoktak imádkozni, és még versengenek is, hogy ki tud jobban imát mondani. Hogy a fizikai szükségletek mellett a lélekkel törődjünk, ezért nagyszerűnek tartjuk, hogy a keresztény ünnepeket együtt tudjuk ünnepelni. Tudjuk, hogy Isten a mi erősségünk. A faluban is vannak programok, amiken közösen veszünk részt. Ezen kívül a jezsuitákkal is szervezünk közös programokat.
A településen van együttműködés más szervezetekkel?
Szerencsére jó az együttműködés a településen. Családsegítő, óvodák, iskola, önkormányzat, 300-as programban részt vett vett vevő jezsuiták. Nagyon jó a közös munka, mindent meg tudunk beszélni. Ha van család, aki segítségre szorul, össze tudunk ülni közösen, és kitalálni valamit. Havonta egyszer szoktunk találkozót tartani az önkormányzat épületében. Ilyenkor beszéljük át a problémásabb ügyeket, és próbálunk megoldást találni rá közösen. Nagyon jó a közös munka, az együttműködés.
A közfoglalkoztatottak közül volt olyan az elmúlt években, aki tovább tudott lépni az elsődleges munkaerőpiacra?
Igen, szerencsére volt rá példa. Még a korlátozott lehetőségek ellenére is az elmúlt 3 évben, mióta én itt dolgozom, legalább 4 főnek sikerült továbblépnie elsődleges munkapiacra.
A türelem gyakorlására, gondolom, van lehetőség nap, mint nap. Megosztanád, mi az a nehézség, ami megpróbálja a tűrőképességét?
Ami számomra nehézséget jelent, hogy megtanuljak együtt dolgozni a közfoglalkoztatottakkal. Kicsit más a munkamoráljuk. Ők az együttműködés alatt mást értenek, mint mondjuk én. Volt, akinek meg kellett tanítani, hogy mi az, amit várunk tőle - például, hogy mit jelent a pontos munkaidő. Egy idő után megtanulják ezeket a dolgokat, és egymástól is eltanulják a munkamorált. Nagyon igyekeznek, hogy beilleszkedjenek a csapatba. Most nagyon jó a közösség, mindenki segíti egymást.
Van olyan élmény, amire a nehézségek közepette visszaemlékszel és erővel, bizakodással, megnyugvással tölt el?
Igen, a legutóbbi ilyen kedves élmény a karácsonyi közös ünneplésünk volt. Csoportonként tartottuk meg a gyerekekkel a karácsonyt. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy mindegyik csoport nagyon lelkes volt és örömmel jöttek össze. Úgy láttam nem csak az ajándék miatt jöttek, hanem élvezték a közös együttlétet. Volt egy hálaadó kör, ahol mindenki megköszönhette, hogy miért ad hálát. Es azt az örömet, ami ott volt a gyerekekben…, olyan meghitt volt így együtt lenni velük, hogy nekem ez egy nagyon pozitív megtapasztalás volt. Ez erőt ad, hogy tovább folytassuk a munkánkat.
Van olyan számodra kedves ima, ének, gondolat, amivel zárásként szívesen búcsúznál?
Egy ének jutott most eszembe, amit szeretnék megosztani. Az Istenbe vetett bizalom a legfontosabb.
„Jó az Úrban bizakodni, jó az Úr,
Remélj és bízz benne, jó az Úr”
Forrás:
Képek: Elfogadlak Alapítvány
Szöveg: BCI