Roma társadalomismeret szakirányú továbbképzés indul a Sapientián

Sapientia Roma TI képzés 2020Sok érték van a cigányság kultúrájában, ami a többségi társadalom életét is gazdagíthatja – interjú Szabóné Kármán Judit romológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Neveléstudományi Intézetének vezetőjével a 2020 őszén induló Roma társadalomismeret szakirányú továbbképzés célkitűzéseiről

Milyen kép él a többségi társadalomban a cigányságról?

Úgy látom, hogy a társadalom jelentős részében egy sematikus, s többnyire negatív kép él még mindig a cigányságról. Ez némelyeknél sajnos, rossz tapasztalat alapján alakult ki, a többségnél azonban a média által erőteljesen közvetített negatív, sztereotip cigánykép válik saját véleménnyé. Azért látok némi javulást az elmúlt évtizedek alatt; a tanult, okos, értelmes, tehetséges, a társadalomért, környezetéért komoly munkát, áldozatot vállaló, a kutatói, a papi, lelkészi és orvosi szolgálatot végző és egyéb területeken megjelenő cigányok jelentős változást képesek indukálni. Ma – bár még kevesen vannak – de már nem fehér hollók.

Ugyanakkor a társadalom többsége még mindig kívülállóként és gyanakodva tekint a cigányokra; nem ismerik hazánk történetébe beágyazódott történetüket, szerepüket, mai helyzetük okait. A tudatlanság pedig egyértelmű táptalaja az előítéletes gondolkodásnak, tetteknek, hátrányos megkülönböztetésnek.

Ön miért tartja fontosnak a roma társadalomismeretet a szakemberek számára?

Amikor megismerünk, elfogadunk másokat – akár egy személyt, akár egy népcsoportot -, tulajdonképpen saját magunkkal és az egész társadalommal is jót teszünk, építjük azt. A sematikus gondolkodás és előítéletek leküzdéséhez elengedhetetlen a szorgalmas, sikeres, tanult, művelt cigányokkal való találkozás, az életükről, kultúrájukról, történelmükről az ismeretek megszerzése. Az együttműködés és támogatás elengedhetetlen feltétele ez.

Milyen a cigányság lelki adottsága, milyen önkép él bennük?

Mivel a cigányság a legjobban megvetett népcsoport az országban, a társadalom stigmatizálja őket, ezért mély sebzettség van bennük, és két végletet figyelhetünk meg. Vannak, akik letagadják származásukat, mások pedig harcos jogvédőként (identitásukat mintegy pajzsként magukra húzva) hangsúlyozzák etnikai hovatartozásukat. Mindkettő teljesen érthető, de sem a kisebbség, sem a többség szempontjából nem elfogadható. Az identitás elfojtása, megtagadása beteggé teszi az embert – ezt számos kutatás bizonyítja –, s ne gondoljuk, hogy egy társadalom egészséges maradhat, ha benne egy közel milliós populáció nem érzi jól magát, beteg mentálisan (önértékelési gondjai vannak, szégyenérzet, szorongás, állandó túlkompenzálás, stb.), sebezhetőnek, veszélyeztetve érzi identitását. Harcos cigány/roma jogvédők pedig – nem ritkán okkal (elkülönítések, jogsértések irányukban) – állandóan harcban állnak az egész társadalommal, ellenségeskedést, netán gyűlöletet szítva, táplálva. Harcra harc a válasz, láttuk ennek súlyos következményeit (romagyilkosságok) hazánkban. Egyik sem járható út. A legjobb és leghelyesebb azonban az lenne, ha olyan társadalmat, közösségeket hoznánk létre, ahol senkinek nem kellene letagadnia a hovatartozását (semmilyen szempontból sem), elfogadnánk és tisztelnénk egymást.

Mi lehet az együttműködés kulcsa? Milyen tudással és kompetenciákkal kívánják felvértezni a szakembereket?

A szakirányú továbbképzés során történeti, néprajzi, szociológiai, kulturális antropológiai ismereteket szerezhetnek a cigányságról, kapcsolatrendszerük szabályszerűségeiről, gazdasági és politikai viszonyaikról, és megismerhetik a kisebbségi lét sajátosságait. Megfelelő pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretek birtokába jutnak a szakterületükön végzett munkájukhoz, kiegészítve a sikeres együttműködéshez nélkülözhetetlen kompetenciákkal, hatékony konfliktuskezelési módszerekkel. Célunk, hogy a szakembereket felkészítsük inkluzív szellemű együttműködési, nevelési gyakorlatra. Hangsúlyt helyezünk a szakmai tapasztalataink alapján fontosnak tartott attitűd kialakításában.

Miért hasznos a gyakorlati órákon való részvétel?

Meggyőződésünk, hogy mindezt nem lehet csupán könyvekből megtanulni, ezért része a képzésnek a gyakorlati blokk, amely során a hallgatók találkozhatnak cigány/roma közösségekkel és becsatlakozhatnak cigány programokba - tánc, kiállítás, bemutatók -, hogy pozitív személyes élmények által is gazdagodhasson az ismeretük. A képzésbe felkértem cigány/roma szakembereket is óraadásra (fiatalokat és korosabbat is), akik saját szakterületük kiváló emberei. Ezzel is szándékom, hogy a résztvevők között személyes kapcsolat, jó élmény alakuljon ki. Az ilyen személyes tapasztalat kölcsönösen támogatja a résztvevőket: a nem cigány hallgatókban pozitívan változik a cigánykép, a cigányság számára is változást, fejlődést eredményez a találkozások élménye.

A képzés részletes leírása itt található: https://www.sapientia.hu/hu/tanulmanyiugyek/kepzesek/roma-tarsadalomismeret

Forrás: Sapientia Hittudományi Főiskola

×

...