Ahhoz, hogy minden helyzetben jól reagáljunk segítőként, mindenképpen fontos beleélnünk magunkat az elesett embertársunk helyzetébe. Ne tegyünk olyat, amit ellenkező esetben mi sem viselnénk jól!
A saját gyakorlati módszerem az, hogy:
1.) Annak segíts, aki kéri!
2.) Abban segíts, amiben kéri!
3.) Akkor segíts, amikor kéri!
Úgy gondolom, ennek a három szabálynak a betartása hozzásegíthet ahhoz, hogy elfogadott és hatékony segítővé váljon az ember. A pontosabb érthetőség kedvéért fejtsük ki ezt a három szabályt, hogy világossá tegyem, mit is jelentenek a gyakorlatban.
1.) Annak segíts, aki kéri!
Hatékonyan csak akkor tudunk fenntartható változást előidézni akár egy-egy személy életében, akár egy közösségben, ha már felébredt bennük az igény a változásra. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy motiválhassuk őket, és az első akadálynál is legyen erejük tovább küzdeni.
2.) Abban segíts, amiben kéri!
Sokan esnek abba a hibába, hogy elhiszik magukról, hogy külső szemmel nézve ők meg tudják állapítani, hogy a másiknak mire van szüksége. Ez minden esetben hiba! Egy rossz körülmények között élő iskolásnak vihetek én íróasztalt, forgószéket vagy laptopot, de mit ér, ha nincs áram a lakásban, vagy éppen tűzifa. Sokszor hallottam segítőktől, hogy hiába viszik kamionszámra a ruhát és a bútorokat egy-egy telepre, tavasszal már semmi nincs belőle. Miért is akarjuk mi eldönteni, hogy másnak mire van szüksége? - Nagyon fontos, hogy a beavatkozás előtt a segített személy vagy közösség meg tudja fogalmazni, hogy miben kér segítséget.
3.) Akkor segíts, amikor kéri!
Gondolhatjuk, hogy ez felesleges szabály, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem. Hányszor fordul elő az a segítők mindennapjában, hogy valaki megállít bennünket a gondjával, és azt a választ kapja tőlünk, hogy „majd kitalálunk valamit”, „majd csinálunk valamit”, vagy éppen” holnap gyere be és megbeszéljük”. Számtalanszor csörren meg a telefonunk, és rövid hezitálás után, vagy spontán már fel is vesszük, mondván, ez most fontos. Ne halogassunk!
Kósa Anita