Hollandiában jelentős, mintegy 33 000 fős s szintó közösség él, a romák száma pedig kb. 12 000 fő. Velük közösségben él Jan van der Zandt atya, aki a Szent Szív Misszionáriusai közösség tagja.
Kitekintő sorozatunkban az ő írását adjuk közre.A huszadik század az Utazók, Szintók és Romák számára a mobilitás századát jelentette. Az első Utazók, akik idénymunkások, nádazók, üstfoltozók, köszörűsök, kosarasok vagy vándorzenészek voltak, állandóan úton voltak, hogy mindennapi szükségleteiket elő tudják teremteni. Életüket szüntelen változás jellemezte, a hatóságok előírásai is állandóan változtatták munkájuk körülményeit.
E csoportok nomád életmódját a szegénység szülte. Az elmúlt évszázad második felében szerte az országban vándoroltak, hogy szükségleteiket biztosítani tudják. Házról házra, piacról piacra folytatták a vándorkereskedelmet, eleinte egy vállra vehető kosárral, később egy kocsival, melyet kutyák húztak. Mások idénymunkát vállaltak. Később megjelent a lakókocsi, melynek vontatása kezdetben lovakkal történt majd a későbbiekben autóval. Ez lehetővé tette számukra, hogy az országot széltében-hosszában bejárják. Vándorlásaik során felkeresték a kolostorokat, ahol étellel, ruhával látták el őket, ahol gyermekeiket megkeresztelték, elsőáldozásban részesítették. A templomok, paplakok kapuját is megzörgették, változó sikerrel. Amikor a hatvanas évek végén holland hatóságok megtiltották a nomadizmust, arra kényszerültek, hogy a helyi önkormányzat által kijelölt táborokban állítsák le lakókocsijaikat. Az ország régióiban összesen körülbelül ötven ilyen tábor volt.
A házaláshoz engedéllyel kellett rendelkezniük, a fémhulladék és használt ruha gyűjtést szigorúan szabályozták. Sokan nem tudtak megfelelni e szigorú előírásoknak, abba kellett hagyniuk e tevékenységet és létfenntartásuk biztosítása érdekében vagy más elfoglaltság után kellett nézniük, vagy a segélyt választaniuk. Kötelezték őket arra, hogy gyermekeiket a helyi iskolákba járassák. Nagyon nehéz élete volt e gyakran írástudatlan, s a társadalom peremén élő népnek. Még ma is sok család hordozza ennek az időszaknak a sebeit, melyben gyakran volt részük a lenézésben, megvetésben.
Időközben megszűntek a nagy táborok s helyettük a települések többségében kisebbek kialakítására került sor. Napjainkban a Hollandiában élő Utazók létszáma körülbelül 33 000 főre tehető, a Szintók és Romák száma körülbelül 12 000 fő. Sokan a községi táborhely kis faházaiban élnek, mások házakban, lakásokban rendezkedtek be.
Jan van der Zandt MSC atya
Forrás: Nevi Yag