1991 október 23-án, hagyott el minket Yoška.
1915 április 3-án született, a cigányokkal 1950- ben került kapcsolatba. Látogatta őket szerte a világon s csak Égi utazása miatt kellett elhagynia őket, ahonnan ma is érzékelhető személyiségnek kisugárzása!
Ennyi év után is a közelségünkben érezzük mind- azon ajándékain keresztül, melyet a cigányság kapott Tőle, akik az életét jelentették, valamint a CCIT, mely azon igyekszik, hogy gondozza, éltesse a Tőle kapott örökséget. Meghatottan és hálával emlékezünk rá! Imádságban és szeretetben igyekezzünk felfedezni mindazt, amely ő maga volt, s amely ma is gazdagít minket: a romák iránti közelségét, mely sohasem veszítet intenzitásából, önfeladását, szakértelmét, életörömét és főként rendületlen Hitét a Szeretetben:
Szavai ma is a fülünkben csengenek:
„A legszegényebbek az Egyház szívében vannak, s gazdagítják azt”.
„A cigányság körében végzett minden termékeny cselekedetünk nélkülözhetetlentáplálója a lelki tartalom, és az imádság”
Forrás: Nevi Yag