A spanyolországi cigányság helyzetéről kapunk helyzetképet Belén Carreras Maya nővér tapasztalatai alapján. Napjainkban jelentős változás tapasztalható: a cigány fiatalok egyre távolabbinak érzik maguktól a hagyományos életstílust és a régi értékeket, hogy jobban beilleszkedhessenek a spanyol társadalomba.A JELENLEGI HELYZET
A demográfiai adatok a születések csökkenését, és a 60 éven felüliek számának növekedését mutatják. Ez szemléletes következménye a cigány családi struktúrában bekövetkezett változásnak, melyben érzékelhető a nem-cigányokéhoz („payos”) való közeledés. Egy új mentalitás alakul ki, melyben elutasítják a sokgyermekes családot, s ezt a tendenciát tovább erősítik a gazdasági nehézségek, melyek kedvezőtlenül érintik őket.
A média modern eszközei, a televízió, a számítógép, a mobil telefon és a közösségi hálók, erőteljesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a többségi kultúra a magatartásbeli változásokkal együtt eljusson a cigány otthonokba, s hogy ez a mindennapi életben is megjelenjen.
Sokaknál kedvező változás tapasztalható a lakhatás terén is. Szociális lakásokba költöznek, bár léteznek még nyomortanyák. A nem-cigányokkal való együttlakás révén kialakul egy kölcsönösség, valamint a jogok és kötelességek egyenlőségen alapuló szemlélete. Ezáltal létrejöhet a magatartásformák és hagyományok egy- másban való feloldódása a társadalom szélesebb köreiben. A cigány közösség egy teljesen új helyzetet él meg. A régi viszonyulási pontok, a szokások, az idősek tisztelete, a beteg cigány iránt érzett közelség stb. mostanra elveszítették jelentőségüket, ám helyettük új viszonyulási pontok még nem mutatkoznak. Napjainkban főként a jövőtől való félelem, a bizonytalanság és egy meghatározhatatlan eredetű nyugtalanság a jellemző.
A hitelvesztés és a bizalmatlanság. Nem könnyű olyan cigány csoportokat találni, ahol a bizalom lenne a viselkedési norma meghatározója. A külső jelek bizonyos egységre utalnak, de mihelyt alaposabban elemezzük a motivációkat és a viselkedési formákat olyan érzésünk támad, hogy gyengül körükben a barátság, a bizalom és a szolidaritás. Nem könnyű rátalálni az emberhez méltó fejlődés útjára ott, ahol a többségi társadalom gazdasági cinizmusa cigányok csoportjait nyomortanyákon és a legmélyebb szegénységben hagyja összezsúfolódni.
Másrészt egy soha nem látott társadalmi töredezettséget tapasztalhatunk. Ebben nincs már semmilyen tisztelete a cigányélet egykori meghatározó érvényű szabályainak.
A válság önkéntelenül, és elkerülhetetlenül megtermi gyümölcsét, egy olyan élet- stílust, mely sok cigánynál a nihilizmust jelenti. Ez főként a fiatalok körében általános. Sok cigány kerül a többségi társadalomból kiinduló bizonyos folyamatok hatása alá. Azt élik meg, hogy az értékek, a normák és elvek, melyek korábban meghatározóak voltak számukra, már nem léteznek. A válságba került emberek egyre inkább a nihilizmustól áthatott magatartásformákat veszik fel.
Egy másik jelenségről, a fatalizmusról is szólnunk kell. A legszegényebb társadalmi rétegek a fatalizmusban, a beletörődésben látják jövőjüket. Egy olyan folyamat részeseivé válnak, melynek megállítása, korrekciója számunkra lehetetlennek látszik. Az emberi beavatkozás lehetőségében alig hisznek. Nem hisznek a jövőjükben, a jövőt illetően nem látnak semmilyen reményt. Ez a cigány világ bizonytalan és kiábrándult lesz, számukra nem marad más, mint az emberi lény törékeny szabadsága. Ettől függ a jövőjük.
Egyházi szempontból fontos történelmi esemény zajlott le 1997. május 4-én Ró- mában: Ceferino Giménez Malla, cigány nevén „Pelé”, boldoggá avatása. Ezt a cigány férfit 1936-ban, a spanyol polgárháborúban a hitéért lőtték le Barbastroban. Boldoggá avatása a reményt és a pasztorációról szóló elgondolkodást jelenti az egész Egyháznak, egyben viszonyulási pontot minden cigány ember számára. Boldoggá avatásának évfordulójára minden év áprilisában zarándoklatot szervezünk Barbastroba. Spanyol és francia cigányok egyaránt részt vesznek ezen a találkozón. A boldoggá avatásra emlékezve, a spanyol egyházmegyékben szentmiséket mutatnak be.
A Mária tisztelet ma is jelen van a spanyol cigányság körében. A 60-as évektől kezdődően évente két zarándoklatot tartunk. A Szűzanya Sierra en Cabra-i Szentélyének (Cordoba) búcsúját június harmadik vasár- napján tartjuk. A Vierge de la Recouvrance (Gyógyító Szűzanya) Szentélyét Badajoz- ban látogatjuk meg. Ez utóbbi eseményen több mint 10000 cigány vesz részt. Ám azt is hozzá kell tennünk, hogy e zarándoklatok sikeressége már nem a régi. Plébániai szinten, a Karitásznak köszönhetően, a katolikus Egyházhoz fordulnak egy kis anyagi segítségért a cigányok, s ez azt jelenti, hogy a katolikusoktól kapják a kenyeret, a pünkösdiektől az Igét
Több tartományban vannak olyan cigány csoportok, melyek keresik a lelki elmélyülést, erre a pasztoráció egyházmegyei küldöttjeinél nyílik lehetőségük. A cigánypasztoráció munkatársai minden évben öszszegyűlnek a Nemzeti Lelkészség által szervezett Nemzeti Pasztorációs Napokon. Ezek a találkozás és a tervezett akciókról való közös gondolkodás helyszíneivé váltak.
A cigányok legutóbbi római világtalálkozóját követően, Ferenc pápának köszönhetően, új lelkesültség tapasztalható sok cigány testvérünknél, aki közeledni szeretnének a katolikus Egyházhoz.
Isten kegyelméből, a közeljövőben egy olyan találkozót kívánunk szervezni, melynek során keressük és kiválasztjuk majd az evangelizáció új módszereit, melyeket egyrészt az egyházi lelkiségi mozgalmak ajánlanak, másrészt azokhoz a cigányotzoz szólnak, akik az evangelizáció részesei kívánnak lenni, s vállalnák a népük körében végzett evangelizációt.
Belén Carreras Maya nővér
Forrás: Nevi Yag