Cigánypasztoráció a Kárpát-medencében – szakmai rendezvény Máriapócson

csoportEgyházi és civil szakemberek, a cigánypasztoráció területén munkálkodók tanácskoztak Máriapócson október 21-22-én.

Hónapokkal ezelőtt döntött arról a Nyíregyházi Egyházmegye Cigánypasztorációs Bizottsága, hogy tart egy kibővített bizottsági ülést. Ennek célja, hogy elősegítse a közös gondolkodást, tervek kialakítását, sikerüljön egyfajta jövőképet alkotni arról a munkáról, amellyel a – bármilyen oknál fogva – perifériára került emberek életén segíteni lehet.

Végül, egy nagyszerű együttműködésnek köszönhetően, a Szombathelyi Egyházmegye, a Boldog Ceferino Intézet és a Nyíregyházi Egyházmegye közös szervezésében két napos szakmai rendezvény keretében beszéltek jelenről, pozitív és negatív jelenségekről és folyamatokról, nem utolsó sorban a jövőről.

Mind a két reggelt elmélkedéssel kezdték: hétfőn Orosz István kegyhelyigazgató atya, kedden Szocska A. Ábel megyéspüspök atya szólt a résztvevőkhöz.

terem

A szakmai rendezvény hallgatósága megismerkedett a természetes családtervezés legbiztonságosabb, a Billing-házaspár által kidolgozott módszerével. Professzionális, mégis közérthető volt Lukács Krisztina, a Magyarországi Billings Központ vezetőjének előadása, amelyet Szenes István pócspetri plébános lelkipásztori szemmel nézve szintén javasolt.

előadás

Majd Incze Zsuzsát hallgathatták meg, aki az áldozattá válásról, fiataljainkra leselkedő veszélyekről beszélt. A Csellengők című műsort huszonegy éven át vezető újságíró saját tapasztalatait adta át. A késő délutáni-esti órákat pedig mindannyian a máriapócsi görögkatolikus tanodában töltötték, ahol éppen nyílt napot tartottak. Ide járó gyermekekkel, Szabó B. Sándorné szakmai vezetővel, pedagógusokkal és önkéntesekkel, lelkészekkel és szülőkkel találkozva személyesen győződhettek meg az itt zajló munka eredményeiről. A konferencia ezen részét Szabó Tamás pasztorális helynök atya is megtisztelte.

A keddi elmélkedést követően Oroszné Obbágy Rita, a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs megbízottja összefoglalta az eddigi eredményeket, kiemelve néhány tevékenységet, amelyek újszerű, hiánypótló kezdeményezések: Magyarországon a nyíregyházi papképzésben kezdték el elsőként a cigánypasztorációs gyakorlati képzést, melynek keretében csütörtök délutánonként van lehetősége a kispapoknak arra, hogy „terepre” menjenek. Közösségek, családok látogatása, a cigányokkal történő személyes találkozások, ismerkedések férnek ebbe a néhány órába. Az előadó megfogalmazott olyan terveket, amelyekhez bátrabban kell hozzáállni (mint életvezetési tanácsadás, családtervezés) a szükségesség okán. Azután műhelymunka keretében kristályosodott ki néhány sürgető tennivaló, a karitatív munka és az egyház elsődleges feladatai közötti egyensúly keresése, a cigány és nem cigány emberek-közösségek viszonyának, együttélésének javuló, és még javítandó tendenciája.

Aznap bemutatkozott még a 30 éves Háló Egyesületet képviselve a közösségépítésről, a találkozás-kapcsolat-közösség hármasában rejlő lehetőségekről és fejlődési utakról tanított Szeibert András és Villányi Andrea. Elméletet és gyakorlatot kiválóan összekapcsolva, élvezetes módon világítottak rá olyan alapvetésekre, amelyek a cigánypasztorációban is remekül alkalmazhatóak.

előadó

A Miskolci Egyházmegye cigánypasztorációs referense, dr. Balogh Győző atya tartotta az utolsó előadást „Az idők jelei” címmel. Sok-sok kutatási eredménnyel, statisztikai adatokkal is alátámasztott felhívása: újra meg újra vizsgáljuk meg, hol tartunk, miben kell változnunk, megújulnunk, vegyük észre az idők jeleit!

Hosszantartó, már-már szenvedélyes beszélgetés alakult ki szavai nyomán. Szó esett arról, hogy minden területnek, településnek megvannak a maga sajátosságai, kevésbé lehet általános célokat megfogalmazni, sokkal inkább személyre szabott segítségnyújtásra, nagy empátiára, nyitottságra van szüksége annak, aki cigánypasztorációban vesz részt.

A kétnapos, igen hasznos és előre mutató rendezvényt a nemzeti kegyhely templomában, imádsággal zárták október 22-én este. Hiszen ehhez a sokszor fárasztó, nehéz munkához honnan is kérhetnének erőt, ha nem a legfőbb Forrásból.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Szöveg: Orosz Rita/Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: Bángi-Magyar Anna, Orosz Rita, P. Tóth Nóra

 

×

...